A mesterek

Ismerd meg mestereinket!

Domján Zsuzsanna Népi Iparművész
Domján Zsuzsanna Népi Iparművész

Domján Zsuzsanna a 70-es évek végétől kezdett hímezni, többektől ellesve a szakmai fogásokat, mint Varga Terike, Török Eta, Kocsisné Koszorús Anikó, Keszei Sándorné Irmuska. Nagy hatást gyakorolt tevékenységére Dr. Kerecsényi Edit zalai hímzésekről szóló könyve, melynek hatására tudatosan kereste a régi, hagyományokra épülő hímzéseket és törekedett arra, hogy mielőbb feldolgozza, alkalmazza azokat. Alkotótevékenysége során saját tervezésű munkáit folyamatosan zsűriztette, melynek eredményeként 2003-ban megkapta a népi iparművész címet. A vertcsipke készítését is elsajátította, melyet kiegészítő díszítményként alkalmaz darabjain.A megyei és országos továbbképzések, kiállítások, pályázatok rendszeres résztvevője. Minden évben örömmel vesz részt a Mesterségek Ünnepén a Budai Várban.Gyakran látogatja kutatási céllal a zalaegerszegi Göcseji Múzeumot, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumot és a nagykanizsai Thury György Múzeumot.Legnagyobb szakmai elismerése az az arany oklevél, amit 2011-ben a XV. Országos Népművészeti Kiállításon kapott. Közel 20 éve tagja a zalaegerszegi Hímző Stúdiónak, a közösség munkáját 2014-ben a Mesterségek Ünnepén Király Zsiga díjjel ismerték el. 35 éve tagja a Zala Megyei Népművészeti Egyesületnek. 2015-ben részt vett a Milánói Világkiállításon, 2016-ban Törökországban, 2018-ban Kínában -Shenyangban, majd Pekingben - tartott mesterségbemutatót, ahol népszerűsítette a zalai hímzéseket. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara pályázatán 2019-ben elnyerte a "Magyar Kézműves Remek" díjat.2013-tól a Zala Megyei Népművészeti Egyesület delegálásában folyamatosan részt vesz az "Újra öltünk és örökítünk" programban, melynek köszönhetően Nagylengyelben és Káváson is vezet szakkört.2019 óta tagja a Népművészeti Egyesületek Szövetsége Hímző Szakbizottságának. A mai kor ízlésének megfelelően alkotja meg míves darabjait. Szereti a kevésbé színes, nem hivalkodó, egyszerűbb mintákat. Főként a zalai-hetési táj hagyományainak motívumkincsét használja hímzései tervezésekor és készítésekor.

Nagy Béla Király Zsiga díjas Népi Iparművész
Nagy Béla Király Zsiga díjas Népi Iparművész

Gyermekkorát egy nyírségi tanyán töltötte, ahol nagyapja ezermester tudományát szívesen figyelte, így természetessé vált számára már kisgyermekként a szerszámok használata. Iskolái elvégzése után került Zalába. 1976-tól foglalkozik a fa és a bőr megmunkálásával. Ez sokáig csak hobbiként volt jelen életében, hiszen hivatása nem tette lehetővé, hogy rendszeresen foglalkozhasson e mesterségekkel. 1989-től vált szorosabbá kapcsolata a népművészeti alkotómunkával, miután belépett a Zala Megyei Népművészeti Egyesületbe. Ekkortól zsűrizteti is munkáit. 1993-1995 között elvégezte a népi játszóház vezetői, bőrműves és fás szakoktatói képzéseket. 1996-ban megkapta a népi iparművész címet. 2000-től az egyesület alelnöke. Tagja a Népművészeti Egyesületek Szövetsége Faműves Szakbizottságának.

Igen sokoldalú alkotó. Ha csak a fából készült munkáit nézzük, a díszesen faragott használati eszközöktől, a robusztus rönk bútorig, a szalukapával vájt edényekig terjedő a kínálat, s ehhez jön még a csont és szaru megmunkálása, melyben szintén kiváló teljesítményt nyújt. Mindezekhez párosul egy másik alapanyag, a bőr feldolgozása. Bőrből készült tárgyai is rendkívül precízen elkészített és ízlésesen megoldott darabok. Nem csak a bőrből készült tárgyak készítését érti, hanem a bőr kikészítésének is kiváló mestere. Érthető, hogy sokoldalúsága és az áldozatos közösségi munka, melyet több évtizede végez a Zala Megyei Népművészeti Egyesületben, érdemessé tette a legnagyobb szakmai elismerésre, 2008-ban megkapta a Király Zsiga díjat. Részt vett több közösségi munka elkészítésében, így a honfoglalás kori nemez sátor, a gébárti kovácsműhely, és több köztéri munka tervezésében, kivitelezésében. Fontosnak tartja az utánpótlás nevelését, 2006-tól gyermek és felnőtt fafaragó és bőrös szakkört is vezet. Rendszeresen láthatók munkái kiállításokon. Részt vett az egyesület termékfejlesztési kurzusán, ahol különlegesen szép munkák kerültek ki keze alól.

Füzes Zsuzsanna szövő szakember
Füzes Zsuzsanna szövő szakember

Vonzalma a textíliák iránt egészen pici korában kezdődött. Gyerekként szeretett volna a textilek "mélyére látni", megérteni a szerkezetüket, összeszámolni bennük a színeket. Nagy hatással voltak rá a kézimunkázó családtagok, így a későbbiekben a varrógéppel is jó barátságba került. Egy idő után elkezdte zavarni, hogy az alapanyaga egy készterméknek csak a bolti méteráru, aminek a színe, textúrája, vastagsága és alapanyaga alapvetően meghatározza a belőle készülő darab tulajdonságait. Minden a fonalnál kezdődik, így elhatározta, hogy megtanul rokkán fonni. 2010 tavaszán aztán elkezdődhetett a fonás rokkán, mígnem kitartó szakmai munkája eredményeként 2012 őszén megjelent "Fonás rokkán és kéziorsón" című könyve. Látva a növekvő igényt a gyapjúval kapcsolatos kézimunka és technikai tudás iránt, megérlelődött benne a Magyar Gyapjúfesztivál gondolata: miért ne lehetne a külföldi példákhoz hasonlóan itthon is egy rendezvény, ami összeköti a gyapjúval foglalkozó termelőket, feldolgozókat, kézműveseket és a felhasználókat, hiszen az alapanyag és a kereslet is adott, csak az összefogás és az ismeret átadása hiányzik. Először 2013-ban baráti segítséggel és helyi összefogással jött létre a rendezvény Taliándörögdön, amit azóta minden évben megrendeznek. Igazi vágya viszont a saját, egyedi szövet volt, így elkezdődött a szövés technikáinak elsajátítása és saját tervezésű textíliák készítése. A Zala Megyei Népművészeti Egyesület "Hozz egy rokkát és fonjuk" nyári fonótáborai rendszeres elméleti és gyakorlati oktatója. A sikerélmények az iparművészet felé orientálták, több textíliája is jól szerepelt az Iparművészeti zsűriztetésen. Zalaszegvári műhelyében alkot és fogadja a tanítványokat.

Békéscsabai Országos Textiles Pályázat Ezüst oklevél 2014.

Milánói Világkiállítás 2015.
Élő Népművészet Kiállítás 2015.
Békéscsabai Országos Textiles Pályázat I. díj 2016.
Hagyomány és újítás kiállítás, Peking, Ningbo (Kína) 2016.  

Horváth Éva a növényi festés szakértője
Horváth Éva a növényi festés szakértője

A népművészeti mesterségek közül a nemezeléssel ismerkedett meg először. 1996-ban az egyesület jurta építő táborában a nemezelők egyik legaktívabb tagja volt. Folyamatos szakmai vezetője a jurta felújító táboroknak. A későbbi alkotómunkája során nemezelt szőnyegei, bábjai országos pályázatokon is elnyerték a zsűri szakmai bizalmát, számos díjat szerzett.Miután elvégezte a népi játszóház vezetői képzést érdeklődése a különböző szálasanyagok feldolgozása és a fonás, a gyapjúfonal növényi anyagokkal történő festése felé is fordult.

Dikóját megcsodálhattuk 2019-ban a Kéz-Mű-Remek kiállításon, kötött székeit pedig itt az ONK régiós kiállításon. Évek óta kísérletezik a növényi festéssel, a maga által kártolt és font gyapjúi a színek minden árnyalatában képviselik a természetes alapanyagok felhasználásában rejlő lehetőségeket.

Oktatója Zalaegerszegen az akkreditált képzéseknek, a gyermek kézműves foglalkozások, mesterség bemutatók, rendezvények állandó résztvevője.

Csuti Tibor fazekas mester a Népművészet Ifjú Mestere
Csuti Tibor fazekas mester a Népművészet Ifjú Mestere

1995 június: sikeresen levizsgázott az OKJ Népi fazekas képzésen. Azóta töretlenül fejlődik a népi és a modern iparművészeti kerámiatárgyak készítésében, megújításában.
Szakmai alkotómunkáját saját műhelyében Zalaszentgróton kezdte meg.
1996 -2005 között a Zala Megye Népművészetéért Alapítvány szakiskolájában oktatta az OKJ-s képzésben résztvevőket.
Rendszeresen vesz részt egyéni és közösségi kiállításokon Zala megye több településén, valamint az országos számos nagyvárosában. Sikeresen szerepel az országos pályázatokon: Élő Népművészet Kiállítás (bronz és arany minősítések), Pro Renovanda Cultura Hungariae pályázat, Országos Fazekaspályázat "nagydíja", Nemzetközi Fazekas Találkozók és mindenkori szakmai házigazdája a Zalaegerszegi Országos Fazekas és Keramikus Találkozó és Fesztivál-nak.
2002. évben kapta meg a Népi Iparművész, valamint a Népművészeti Ifjú Mestere címeket. Ettől az évtől a Zala Megyei Népművészeti Egyesület elnökségi tagja, valamint a Népművészeti Egyesületek Szövetsége Fazekas Szakbizottságának tagja 2019-ig.
2010-ben a Zala Megyei Népművészeti Egyesület "Szlovénia- Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013" program Kézműves Akadémia projektjének kézműves design tevékenységében vett részt szakmai munkájával.
Fazekasként az őrségi, dunántúli- és erdélyi fazekas központok hagyományainak feldolgozásával foglalkozik.
Folyamatosan adja tovább tudását: szakkörökön, óvodai és iskolai foglalkozásokon, rendezvényeken, nyári szakmai táborok táborvezetőjeként is.

Nemes Viola csipkekészítő szakember
Nemes Viola csipkekészítő szakember

A kézimunka valamilyen formában mindig vele volt gyerekkora óta. Nagymamája tanította hímezni, amit éppen most tanul újra. Kötőtű vagy horgolótű szinte mindig a közelében voltak. A csipkeverés már felnőttként került az életébe, tetszett és szerette volna megtanulni. Sokan vannak így vele, aztán mikor látják mennyire időigényes és lassú tevékenység, elmenekülnek. Őt viszont pont ez fogta meg, amikor minden egyes szálat a helyére kell illeszteni, amikor fontos, hogy egy elképesztően vékony fonalra mennyi ráhajtást tesz az ember. Hajlamos mindent komolyan venni, így a kézmimunkát is. Így lett a csipkekészítés és a szövés gyakorlatilag a második (vagy harmadik) hivatása. 

Alkotásait folyamatosan minősítteti a Népi Iparművészeti Tanácsnál, országos tárgyalkotó pályázatokon is sikeresen szerepel, saját műhelyében oktat, miután szakképesítést szerzett. 

Három pillér az életében a család, a munka és a kézművesség, melyek együttesen teszik azt teljessé.

Simon Kata tojásíró a Népművészet Ifjú Mestere
Simon Kata tojásíró a Népművészet Ifjú Mestere

2010-ben kezdődött a tojásírás utáni elköteleződése. Már kislánykorában is díszített tojást a nagymamával, lúdtollal mártott viasszal írták a motívumokat a tojásra.A tojásírás varázslata a mai napig kitartott. A technikát és szakmai munkáját, melyet magas szinten sikerült elsajátítania mestereitől, 2016-ban Magyar Kézműves Remek Díjjal, majd 2018-ban Népművészet Ifjú Mestere Díjjal jutalmazták, 2019-ben megkapta a Népi Iparművész cínet.

Mint minden évben, idén is sok hímest készített. A tojásokkal minden év januárjában kezd el dolgozni, addig a mézeskalácsoké a türelme, kitartása. Természetesen családja asztalát is díszíti húsvétkor a hímes tojás.

Számos kiállításon vehetnek részt munkái, melyek képviselik népművészetünk mintakincseit. A hagyományok mintakincset szereti újragondolni színekben és a minták variálásában.